Cikkek

Temetőkertészet

Temetőinkben zöldellő faként, de a sírköveken felvésve is találkozhatunk a szomorúfűzzel. A mai korban – a temetőkben - elsődleges jelentése a bánat, fájdalom és szomorúság. Szomorúfűz néven igazából két fafajt is számon tart a tudomány. Az egyik faj latin neve a Salix alba, fehér fűz, amelynek természetes előfordulás helye hazánkban a vízpartokon és nedves, mocsaras területeken található. A magyar nevet a fa levelei miatt kapta, a hosszú, keskeny levelek színe zöld, míg fonáka ezüstös fehér. Vesszői vékonyak, sárgászöldek, rugalmasak. A csüngő ágú – szomorú - fajta ’Tristis’ néven található a faiskolai forgalomban.

Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete

A szomorúfűz, a bánat és fájdalom szimbóluma

Kis furulyám szomorúfűz ága,
                                                                                                              Temetőben szomorkodik fája;
                                                                                                              Ott metszettem azt egy sírhalomról,
                                                                                                              Nem csoda, hogy oly siralmasan szól.

(Petőfi Sándor)

 

Temetőinkben zöldellő faként, de a sírköveken felvésve is találkozhatunk a szomorúfűzzel. A mai korban – a temetőkben - elsődleges jelentése a bánat, fájdalom és szomorúság. Szomorúfűz néven igazából két fafajt is számon tart a tudomány. Az egyik faj latin neve a Salix alba, fehér fűz, amelynek természetes előfordulás helye hazánkban a vízpartokon és nedves, mocsaras területeken található. A magyar nevet a fa levelei miatt kapta, a hosszú, keskeny levelek színe zöld, míg fonáka ezüstös fehér. Vesszői vékonyak, sárgászöldek, rugalmasak. A csüngő ágú – szomorú - fajta ’Tristis’ néven található a faiskolai forgalomban. A másik faj latin neve a Salix babylonica, (babiloni fűz) ahol maga a fafaj csüngő koronájú. Ez utóbbi elterjedését Napóleonnal hozzák kapcsolatba, aki Szent Ilona szigetén egy ilyen fa alatt kívánt nyugodni. Temetése után a résztvevők a már nagy fa ágaiból sokat letörtek, és – mivel elültetve könnyen gyökeresedik – elvitték emlékbe, szerte Európába.

            Honnan ered a fa halállal, szomorúsággal kapcsolatos szimbolikája? Ehhez az ókorba kell visszanyúlnunk. Babilonban a megújuló természetet Tamnúz isten képében tisztelték és alakját a tamariszkusszal és a fűzzel kapcsolták össze. A görögöknél a víz egyetemes határjelkép, az élet és a halál mezsgyéjének szimbóluma, így a vízkedvelő fa maga is jelképé vált. A görög mitológia igen gazdag a fűzet az istenekkel – többek közt a Holddal is - összekapcsoló történetekben. Ezek egyikéből idézve Kirkének, a varázslónőnek volt egy folyóparti temetője, teleplántálva fűzfákkal, Hekaténak szentelve. A fűzfa koporsóként is szolgált, és a fiatal fákat a sírokra ültették. Egy másik monda szerint a fűzfát a költőknek szentelték a hangért, amit a szél susogása ad a fa lombjai közt. Orfeusz, a görögök legtiszteltebb költője fűzfa ágat vitt magával, amikor az Alvilágba leszállt.

            A kelta hitvilágban az elhunyt sírjára ültetett fűzfa az elhunyt lelkét őrizte, és növekedésével lélek együtt nőtt. A fa tudományos nevét (Salix) egyesek szerint a kelta „sal” (közel) és „lis” (víz) szóösszetételből származtatják, ami a természetes előfordulási helyére utal. Mások a latin „salio” (ugrani, növekedni) szóból eredeztetik, amely szó a fa neve a gyors növekedésre utal.

            A középkorban is megőrizte a fa kultikus jelentését, de gyógyhatása miatt is kedvelték. Ugyanis a fűzfa kérge a kinin felfedezése előtt a malária legjobb orvossága volt. A fa kérge szalicint és más gyógyhatású anyagokat is tartalmaz, a fő hatóanyag közeli kapcsolatban áll az Aszpirinnel, ami feleslegessé tette a fűzfakéreg használatát. Régebben a fűzfa kérgéből készült főzetet gyulladásgátló, fertőtlenítő, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatása miatt alkalmazták.

                        Mai gondolkodásunk szerint is jól illik a szomorúfűz a temetőkbe, mivel lecsüngő ágai a bánattól lehajtott fejünket, a levelek pedig lepergő könnyeinket jelenthetik. Magyarországon az egyik legrégebbi mai napig is működő Kecskeméti Református Temető bejáratánál is találkozhatunk Szomorúfűzzel. A hozzátartozók pedig a széles választékú koporsó kínálat között megtalálhatják a fűzfa ágaiból készült koporsót szerettük végső búcsúztatásához.

Varga József
elnök